A nyuszik viselkedése és ennek megértése 

Ha meg akarjuk érteni nyuszink jellemző viselkedési módjait, akkor arra kell gondolnunk, hogy azok kedvencünk vadon élő őseinek viselkedéséből erednek. Sok olyan viselkedést figyelhetünk meg, ami vadon élő ősénél létfontosságú volt az életben maradáshoz. Természetesen ezek a viselkedési formák a domesztikáció folyamán sokat változtak.

Tekintsük át a viselkedési formákat a funkciók szerint:

Táplálkozás

A nyuszik alkonyatkor és hajnalban a legaktívabbak, de az éjszaka is meglehetősen aktív, sőt aktívabb számukra, mint a nappal. Ebből következően a táplálék nagyobb részét éjszaka veszik fel. A nyuszik hosszabb ideig táplálkoznak és egyszerre csak kisebb táplálékmennyiségeket vesznek magukhoz. Ezért kell odafigyelnünk, hogy gyakorta adjunk kisebb adagokat nyuszinknak. (Mivel a nyúl gyomra nem annyira izmos, az egyik falatot a következő falat "segíti" a vékonybélbe. A táplálék innen szívódik fel.) Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy mindig legyen kedvencünk előtt széna! (A legjobb, ha a ketire ráakasztható szénatartóba tesszük, mert akkor nem tapossa össze a felesleget és így nem megy kárba.)
Nagyon jellemző nyuszink viselkedésében a rágcsálóösztön működése. Állandóan és mindent meg akar rágcsálni és ha módja van rá, akkor bizony meg is teszi. Ennek kiküszöbölésére biztosítsunk nyuszinknak állandóan rágcsálnivalót.
Ezek lehetnek széna, szalma, és faágak. Ezekkel lekötik magukat , fedezik rostanyag szükségletüket és koptatják állandóan növő fogaikat.
A nyuszik válogatósak, mert nagyon jól érzik az ízeket, izlelőbimbóik száma majdnem a duplája az emberének (nyúl: 17000; ember: 9000; kutya: 1706; macska: 473), tehát "van izlésük" :) és bizonyos ízeket (édes, keserű) és bizonyos takarmányféleségeket (sárgarépa, pongyola pitypang, zab) előszeretettel fogyasztanak. Azért ne gondoljuk, hogy minden nyuszinak egyforma izlése van, van amelyik a répát és van amelyik a zellert szereti jobban. :) A táplálék felvételt befolyásolják a környezeti tényezők is, pl. magasabb hőmérséklet esetén (nyári nagy melegben) kevesebb táplálékot fogyasztanak.
Tipikus és fontos viselkedési mód a táplálkozásban a lágybélsár-evés. A lágybélsarat közvetlenül a végbélnyílásból fogyasztja el, mellyel szervezetét ellátja a bélrendszerében élő baktériumok által készített vitaminokkal. Tehát a lágybélsár-evés fontos nyuszink egészsége szempontjából, természetes viselkedés, nem gusztustalan és nem egyéni rossz szokás. Azonban ha ilyen lágybélsarat találunk nyuszink ketrecében a szilárd "nyúlbogyók" helyett, vagy mellett, akkor figyeljünk oda, mert emésztőrendszeri problémára hívhatja fel figyelmünket.

Ürítés

Nyuszink vizeletürítésének is több módját figyelhetjük meg. Van a normál vizelés (amit rendszerint egy adott helyre végez - ezért is könnyű a szobatisztaságra szoktatás), de létezik védekezési reakcióként a spriccelő vizelés (pl. ha meg akarjuk fogni, hogy visszategyük a helyére, de ő nem akarja és menekül előlünk) és a párzási szándékot nyomatékosító oldalra vizelés. (Jobb, ha odébb megyünk, mert mi is kaphatunk belőle.:) )
A nyúl normál ürüléke kemény golyócskákból áll és szaganyagokat erősen tartalmaz. Ez ivarérettség esetén nagyon nyilvánvalóvá válik. Ezeket a bogyókat a nyuszi meghatározott helyeken szokta üríteni, de jelölésre is használja őket. Sokszor ha kiengedjük nyuszinkat, körbebogyózza ketrecét, ezzel is megjelölve felségterületét. Nyuszink bogyózási és vizeletürítési szokásait felkavarhatja egy új nyuszi megjelenése, esetleg az ivarérettség beállta. Olyan is előfordul, hogy a teljesen megbízhatóan szobatiszta nyuszi ezekben az esetekben elveszíti szobatisztaságát. De ha türelmesek vagyunk, a hormonok átmeneti tombolása után visszaáll a rend. :)

Nyugalom és mozgás

A nyuszik fő aktivitása a hajnali, az esti és az éjszakai órákra esik. Ilyenkor sokat motoszkálnak, rágcsálnak és ha lehetőségük van, akkor szaladgálnak. Nappal sokkal nyugodtabbak, sokat heverésznek és azt is megfigyelhetjük, amint oldalukra fekve szunyókálnak. Ne ijedjünk meg, sokszor ezt nyitott szemmel teszik. A nyuszi alapvetően félénk állat, ezért körültekintően közelítsük meg.(Zsákmány állat - menekülő állat.) Lehetőleg beszéljünk hozzá, miközben közeledünk, hogy hangunkkal megnyugtassuk és hogy hamarabb felismerjen minket.
Ha szabadon játszó nyuszinkat meg akarjuk fogni, ne kezdjük kergetni, mert felébresztjük benne a menekülő ösztönt és nem fogja hagyni magát.
Vész esetén a nyuszi hátsó lábainak erőteljes dobbantásaival figyelmezteti a többieket. Ezt a nőstény nyuszik is teszik, ellentétben azzal a tévhittel, hogy ha egy nyuszi dobbant, akkor az bak. Sikeres párzás után is szokott a bak dobbantani, ekkor egymás után többször is ütemesen, mintegy ezzel is hangsúlyt adva férfiasságának.
Jókedvükben a nyuszik szívesen szaladgálnak, ficánkolnak, ugra-bugrálnak, mókásan megpördülnek a levegőben és cselesen cikáznak. Ez már egész pici korban megfigyelhető, ezzel tanulják a menekülést, ügyesednek és fejlesztik taktikai képességeiket. Nagy cselezők, az biztos. :)

Kaparás, ásás

Mivel a törpenyuszi őse (mint a házinyulaknak is) az üregi nyúl, ezért előszeretettel ásnak, kaparnak és bújkálnak. Amennyiben lehetőségünk van rá, adjunk ennek a "szenvedélynek" teret, adjunk neki olyan játékokat, amiben ezeket a hajlamait kiélheti. Ha kertünkben szabadon engedjük, számítsunk rá, hogy lyukakat fog ásni, sőt ha nem mélyre leásott a kerítés, akkor ki is fogja ásni magát. (Az ásás kitűnően koptatja a karmokat.:) ) Itt jegyezném meg azt is, hogy a nyuszi meglepően jól ugrik magasat! Ne lepődjünk meg, ha a lekerített kifutóból meglóg, vagy hirtelen az ablakpárkányon terem.:))
A kifutó legyen fedett, a baj elkerülése végett. Elég egy hálóval is lefedni.

Szaporodás

A nyuszik nagyon hamar elérik az ivarérettséget és párzási viselkedést mutatnak. Kölcsönösen körülszaglásszák egymást, megszagolják a végbélnyílás környékét és tisztogatják. A hím vizeletet spriccel, de előfordul, hogy a nőstény is. Egymás hátára ugrálnak, körbe-körbe tekeregnek. Nyalogatják egymást, ami a puszilkodásnak felel meg. A hím morcogva udvarol kedvesének, a lány akkor szokott hangot adni, ha elutasítja  a bakot és ennek még efféle nyomatékot is ad. Általában a bak szexuális ösztöne annyira erős, hogy gyorsan a nőstényre ugrik. Ha a nőstény elfogadja a bakot, akkor megemeli a medencéjét, ha nem, akkor leszorítja. Főleg fiatalabb állatoknál gyakori, hogy a nőstény is rámászik a bakra és úgy tesz, mintha ő lenne a bak. Ez természetes, ettől a nyuszilány nem fiú és normális is és nincs semmiféle zavara sem. :)

Agresszív viselkedés

Az agresszív viselkedés jellemzői a fenyegető mozdulatok, a lökdösődés, az agresszív kergetőzés és a hátonharapás. Ezzel komoly sérüléseket tudnak okozni egymásnak. Az erős agresszív izgalmi állapotot mutatja például a felcsapott farok.
Komolyabb harckor magasra ugrálnak, melső lábaikkal "boxolnak", hátsó lábaikkal pedig nagyokat rúgnak (a levegőben) egymásba. Sokszor egymás hátán dobbantanak, "bakugrást" csinálnak.:) Ketrecen keresztül is képesek megtámadni egymást, ilyenkor karmaikkal egymás száját, pofáját sebzik kaparó mozdulatokkal és komoly sérüléseket tudnak okozni egymásnak.

A környezet megjelölése

A környezet megjelölése illatanyagokkal háromféleképpen történik. A nyuszi állán lévő állmirigyekkel, melyeket mindenhez hozzádörgöl, ezzel odakenve az illatanyagokat. Nem csak tárgyakat jelöl így meg, de minket is! A bogyóival, melyet a végbéltáji mirigyek egyéni szaggal vonnak be és a vizelettel, melynek sajátságos szagot a lágyéktáj mirigyeinek váladéka ad, ezzel segítve egymás kölcsönös felismerését.

Utódgondozás

A nyuszi-mama nagyon gondos fészket épít és abban hozza világra picinyeit. Mivel a picik csupaszon születnek, így saját magáról tépked szőrt és ezzel béleli ki a fészket. Szülés után letisztogatja a fiókákat és rögtön megszoptatja őket. Naponta egyszer szoptat, ami csupán néhány percet vesz igénybe. A fészket napközben párszor ellenőrzi, a hőmérséklet függvényében ki- ill. betakarja őket. Ha egy kisnyuszi kitekereg a fészekből, mamája visszaterelgeti. A nyuszi-mama nagyon gondos és türelmes. Megmutatja hova kell WC-zni a ketrecen belül, megtanítja az önitató használatát. A kicsik nagyon elevenek, nagyokat ugrálnak és szaladgálnak, sokszor ezt a mamijuk fején és hátán teszik. A mamik ezt egyáltalán nem bánják. Kölcsönösen nyalogatják, tisztogatják egymást. Ha a piciket a mamival és egy bakkal kiengedjük (akár ő az apa, akár nem), a bak is türelmesen játszik a kicsikkel.

Forrás: Grün, P. (1998): A házinyúl. 3. magyar kiadás. HÓDPRESS NYOMDA Kft. Hódmezővásárhely