A nyuszik viselked�se �s ennek meg�rt�se 

Ha meg akarjuk �rteni nyuszink jellemz� viselked�si m�djait, akkor arra kell gondolnunk, hogy azok kedvenc�nk vadon �l� �seinek viselked�s�b�l erednek. Sok olyan viselked�st figyelhet�nk meg, ami vadon �l� �s�n�l l�tfontoss�g� volt az �letben marad�shoz. Term�szetesen ezek a viselked�si form�k a domesztik�ci� folyam�n sokat v�ltoztak.

Tekints�k �t a viselked�si form�kat a funkci�k szerint:

T�pl�lkoz�s

A nyuszik alkonyatkor �s hajnalban a legakt�vabbak, de az �jszaka is meglehet�sen akt�v, s�t akt�vabb sz�mukra, mint a nappal. Ebb�l k�vetkez�en a t�pl�l�k nagyobb r�sz�t �jszaka veszik fel. A nyuszik hosszabb ideig t�pl�lkoznak �s egyszerre csak kisebb t�pl�l�kmennyis�geket vesznek magukhoz. Ez�rt kell odafigyeln�nk, hogy gyakorta adjunk kisebb adagokat nyuszinknak. (Mivel a ny�l gyomra nem annyira izmos, az egyik falatot a k�vetkez� falat "seg�ti" a v�konyb�lbe. A t�pl�l�k innen sz�v�dik fel.) Itt h�vn�m fel a figyelmet arra, hogy mindig legyen kedvenc�nk el�tt sz�na! (A legjobb, ha a ketire r�akaszthat� sz�natart�ba tessz�k, mert akkor nem tapossa �ssze a felesleget �s �gy nem megy k�rba.)
Nagyon jellemz� nyuszink viselked�s�ben a r�gcs�l��szt�n m�k�d�se. �lland�an �s mindent meg akar r�gcs�lni �s ha m�dja van r�, akkor bizony meg is teszi. Ennek kik�sz�b�l�s�re biztos�tsunk nyuszinknak �lland�an r�gcs�lnival�t.
Ezek lehetnek sz�na, szalma, �s fa�gak. Ezekkel lek�tik magukat , fedezik rostanyag sz�ks�glet�ket �s koptatj�k �lland�an n�v� fogaikat.
A nyuszik v�logat�sak, mert nagyon j�l �rzik az �zeket, izlel�bimb�ik sz�ma majdnem a dupl�ja az ember�nek (ny�l: 17000; ember: 9000; kutya: 1706; macska: 473), teh�t "van izl�s�k" :) �s bizonyos �zeket (�des, keser�) �s bizonyos takarm�nyf�les�geket (s�rgar�pa, pongyola pitypang, zab) el�szeretettel fogyasztanak. Az�rt ne gondoljuk, hogy minden nyuszinak egyforma izl�se van, van amelyik a r�p�t �s van amelyik a zellert szereti jobban. :) A t�pl�l�k felv�telt befoly�solj�k a k�rnyezeti t�nyez�k is, pl. magasabb h�m�rs�klet eset�n (ny�ri nagy melegben) kevesebb t�pl�l�kot fogyasztanak.
Tipikus �s fontos viselked�si m�d a t�pl�lkoz�sban a l�gyb�ls�r-ev�s. A l�gyb�lsarat k�zvetlen�l a v�gb�lny�l�sb�l fogyasztja el, mellyel szervezet�t ell�tja a b�lrendszer�ben �l� bakt�riumok �ltal k�sz�tett vitaminokkal. Teh�t a l�gyb�ls�r-ev�s fontos nyuszink eg�szs�ge szempontj�b�l, term�szetes viselked�s, nem gusztustalan �s nem egy�ni rossz szok�s. Azonban ha ilyen l�gyb�lsarat tal�lunk nyuszink ketrec�ben a szil�rd "ny�lbogy�k" helyett, vagy mellett, akkor figyelj�nk oda, mert em�szt�rendszeri probl�m�ra h�vhatja fel figyelm�nket.

�r�t�s

Nyuszink vizelet�r�t�s�nek is t�bb m�dj�t figyelhetj�k meg. Van a norm�l vizel�s (amit rendszerint egy adott helyre v�gez - ez�rt is k�nny� a szobatisztas�gra szoktat�s), de l�tezik v�dekez�si reakci�k�nt a spriccel� vizel�s (pl. ha meg akarjuk fogni, hogy visszategy�k a hely�re, de � nem akarja �s menek�l el�l�nk) �s a p�rz�si sz�nd�kot nyomat�kos�t� oldalra vizel�s. (Jobb, ha od�bb megy�nk, mert mi is kaphatunk bel�le.:) )
A ny�l norm�l �r�l�ke kem�ny goly�csk�kb�l �ll �s szaganyagokat er�sen tartalmaz. Ez ivar�retts�g eset�n nagyon nyilv�nval�v� v�lik. Ezeket a bogy�kat a nyuszi meghat�rozott helyeken szokta �r�teni, de jel�l�sre is haszn�lja �ket. Sokszor ha kiengedj�k nyuszinkat, k�rbebogy�zza ketrec�t, ezzel is megjel�lve fels�gter�let�t. Nyuszink bogy�z�si �s vizelet�r�t�si szok�sait felkavarhatja egy �j nyuszi megjelen�se, esetleg az ivar�retts�g be�llta. Olyan is el�fordul, hogy a teljesen megb�zhat�an szobatiszta nyuszi ezekben az esetekben elvesz�ti szobatisztas�g�t. De ha t�relmesek vagyunk, a hormonok �tmeneti tombol�sa ut�n vissza�ll a rend. :)

Nyugalom �s mozg�s

A nyuszik f� aktivit�sa a hajnali, az esti �s az �jszakai �r�kra esik. Ilyenkor sokat motoszk�lnak, r�gcs�lnak �s ha lehet�s�g�k van, akkor szaladg�lnak. Nappal sokkal nyugodtabbak, sokat hever�sznek �s azt is megfigyelhetj�k, amint oldalukra fekve szuny�k�lnak. Ne ijedj�nk meg, sokszor ezt nyitott szemmel teszik. A nyuszi alapvet�en f�l�nk �llat, ez�rt k�r�ltekint�en k�zel�ts�k meg.(Zs�km�ny �llat - menek�l� �llat.) Lehet�leg besz�lj�nk hozz�, mik�zben k�zeled�nk, hogy hangunkkal megnyugtassuk �s hogy hamarabb felismerjen minket.
Ha szabadon j�tsz� nyuszinkat meg akarjuk fogni, ne kezdj�k kergetni, mert fel�bresztj�k benne a menek�l� �szt�nt �s nem fogja hagyni mag�t.
V�sz eset�n a nyuszi h�ts� l�bainak er�teljes dobbant�saival figyelmezteti a t�bbieket. Ezt a n�st�ny nyuszik is teszik, ellent�tben azzal a t�vhittel, hogy ha egy nyuszi dobbant, akkor az bak. Sikeres p�rz�s ut�n is szokott a bak dobbantani, ekkor egym�s ut�n t�bbsz�r is �temesen, mintegy ezzel is hangs�lyt adva f�rfiass�g�nak.
J�kedv�kben a nyuszik sz�vesen szaladg�lnak, fic�nkolnak, ugra-bugr�lnak, m�k�san megp�rd�lnek a leveg�ben �s cselesen cik�znak. Ez m�r eg�sz pici korban megfigyelhet�, ezzel tanulj�k a menek�l�st, �gyesednek �s fejlesztik taktikai k�pess�geiket. Nagy cselez�k, az biztos. :)

Kapar�s, �s�s

Mivel a t�rpenyuszi �se (mint a h�zinyulaknak is) az �regi ny�l, ez�rt el�szeretettel �snak, kaparnak �s b�jk�lnak. Amennyiben lehet�s�g�nk van r�, adjunk ennek a "szenved�lynek" teret, adjunk neki olyan j�t�kokat, amiben ezeket a hajlamait ki�lheti. Ha kert�nkben szabadon engedj�k, sz�m�tsunk r�, hogy lyukakat fog �sni, s�t ha nem m�lyre le�sott a ker�t�s, akkor ki is fogja �sni mag�t. (Az �s�s kit�n�en koptatja a karmokat.:) ) Itt jegyezn�m meg azt is, hogy a nyuszi meglep�en j�l ugrik magasat! Ne lep�dj�nk meg, ha a leker�tett kifut�b�l megl�g, vagy hirtelen az ablakp�rk�nyon terem.:))
A kifut� legyen fedett, a baj elker�l�se v�gett. El�g egy h�l�val is lefedni.

Szaporod�s

A nyuszik nagyon hamar el�rik az ivar�retts�get �s p�rz�si viselked�st mutatnak. K�lcs�n�sen k�r�lszagl�ssz�k egym�st, megszagolj�k a v�gb�lny�l�s k�rny�k�t �s tisztogatj�k. A h�m vizeletet spriccel, de el�fordul, hogy a n�st�ny is. Egym�s h�t�ra ugr�lnak, k�rbe-k�rbe tekeregnek. Nyalogatj�k egym�st, ami a puszilkod�snak felel meg. A h�m morcogva udvarol kedves�nek, a l�ny akkor szokott hangot adni, ha elutas�tja  a bakot �s ennek m�g eff�le nyomat�kot is ad. �ltal�ban a bak szexu�lis �szt�ne annyira er�s, hogy gyorsan a n�st�nyre ugrik. Ha a n�st�ny elfogadja a bakot, akkor megemeli a medenc�j�t, ha nem, akkor leszor�tja. F�leg fiatalabb �llatokn�l gyakori, hogy a n�st�ny is r�m�szik a bakra �s �gy tesz, mintha � lenne a bak. Ez term�szetes, ett�l a nyuszil�ny nem fi� �s norm�lis is �s nincs semmif�le zavara sem. :)

Agressz�v viselked�s

Az agressz�v viselked�s jellemz�i a fenyeget� mozdulatok, a l�kd�s�d�s, az agressz�v kerget�z�s �s a h�tonharap�s. Ezzel komoly s�r�l�seket tudnak okozni egym�snak. Az er�s agressz�v izgalmi �llapotot mutatja p�ld�ul a felcsapott farok.
Komolyabb harckor magasra ugr�lnak, mels� l�baikkal "boxolnak", h�ts� l�baikkal pedig nagyokat r�gnak (a leveg�ben) egym�sba. Sokszor egym�s h�t�n dobbantanak, "bakugr�st" csin�lnak.:) Ketrecen kereszt�l is k�pesek megt�madni egym�st, ilyenkor karmaikkal egym�s sz�j�t, pof�j�t sebzik kapar� mozdulatokkal �s komoly s�r�l�seket tudnak okozni egym�snak.

A k�rnyezet megjel�l�se

A k�rnyezet megjel�l�se illatanyagokkal h�romf�lek�ppen t�rt�nik. A nyuszi �ll�n l�v� �llmirigyekkel, melyeket mindenhez hozz�d�rg�l, ezzel odakenve az illatanyagokat. Nem csak t�rgyakat jel�l �gy meg, de minket is! A bogy�ival, melyet a v�gb�lt�ji mirigyek egy�ni szaggal vonnak be �s a vizelettel, melynek saj�ts�gos szagot a l�gy�kt�j mirigyeinek v�lad�ka ad, ezzel seg�tve egym�s k�lcs�n�s felismer�s�t.

Ut�dgondoz�s

A nyuszi-mama nagyon gondos f�szket �p�t �s abban hozza vil�gra picinyeit. Mivel a picik csupaszon sz�letnek, �gy saj�t mag�r�l t�pked sz�rt �s ezzel b�leli ki a f�szket. Sz�l�s ut�n letisztogatja a fi�k�kat �s r�gt�n megszoptatja �ket. Naponta egyszer szoptat, ami csup�n n�h�ny percet vesz ig�nybe. A f�szket napk�zben p�rszor ellen�rzi, a h�m�rs�klet f�ggv�ny�ben ki- ill. betakarja �ket. Ha egy kisnyuszi kitekereg a f�szekb�l, mam�ja visszaterelgeti. A nyuszi-mama nagyon gondos �s t�relmes. Megmutatja hova kell WC-zni a ketrecen bel�l, megtan�tja az �nitat� haszn�lat�t. A kicsik nagyon elevenek, nagyokat ugr�lnak �s szaladg�lnak, sokszor ezt a mamijuk fej�n �s h�t�n teszik. A mamik ezt egy�ltal�n nem b�nj�k. K�lcs�n�sen nyalogatj�k, tisztogatj�k egym�st. Ha a piciket a mamival �s egy bakkal kiengedj�k (ak�r � az apa, ak�r nem), a bak is t�relmesen j�tszik a kicsikkel.

Forr�s: Gr�n, P. (1998): A h�ziny�l. 3. magyar kiad�s. H�DPRESS NYOMDA Kft. H�dmez�v�s�rhely