Jó, ha tudod 

Hidegben nő, melegben csökken a nyuszik étvágya.

Az alacsonyabb energiaszintű takarmányból többet, a magasból kevesebbet fogyasztanak.

A takarmány fizikai formája is hatással van a nyuszik fogyasztására. A lisztszerű keveréket nem szívesen eszik meg, a poros tápot kikararják. Szabad választás mellett a szálas takarmányhoz jobban hasonló hosszabb és vékonyabb tápot részesítik előnyben, a rövidebbel és a vastagabbal szemben.

A vékonyabb szálú és a hosszabb takarmányt szívesebben fogyasztják.

Zavartalan körülmények között tartott nyuszik éjjel többet esznek, mint nappal.

A növendék nyulak takarmányfogyasztása 12-14 hetes korukig nő, majd stabilizálódik.

A nyuszi nem tud hányni, bármi kerül is be a gyomorba, "nincs visszaút".

A napi evési alkalmak száma 35-40, az ivási alkalmaké 30-35. Ahogy nő a nyuszi, ezek a számok nem változnak, csak nő az alkalmankénti, illetve az egy perc alatt elfogyasztott takarmány és víz mennyisége. A szárazanyag- és vízfogyasztás közötti arány kb. 1:2.

A nyuszik számára a 20°C (18-24°C) körüli hőmérséklet az ideális.

Általában a levegő 65-70%-os relatív páratartalma a kívánatos.

Az életkor előrehaladtával a meleg iránt érzékenyebbé, a hideggel szemben ellenállóbbá válnak.

Napszaktól függően egy-egy étkezés között rövidebb vagy hosszabb idő telik el. Ha a kicsi nyuszik naponta csak egy-két órán keresztül jutnának takarmányhoz, éhen pusztulnának, de még 8 órás evési (16 órás koplalási) idő esetén sem képesek napi takarmányszükségletüket felvenni. A 12-16 órán keresztül etetőhöz engedett nyuszik már ugyanannyi takarmányt tudnak elfogyasztani, mint a 24 órán át folyamatosan táplálkozók.

A naponta 10 percig vízhez jutó nyuszinak már nem csökken a takarmányfogyasztása.

Az átlagostól eltérő hőmérsékleten megváltozik a nyuszik viselkedése. Hidegben "csökkentik testfelületüket", vagyis összekuporodnak, szőrzetüket kissé felborzolják, ha többen vannak egy ketrecben, összebújnak. Magas hőmérsékleten elnyúlva fekszenek, légvételük száma megnő (lihegnek), szőrzetük lesimul, füleikben az erek kitágulnak és mint hőleadó "radiátorok" működnek.

A nyúl nagyon rosszul emészti a rostot, mivel nincs saját cellulózbontó enzime. Mégis táplálékának magas rosttartalmúnak kell lennie (13-15%, mely 2/3-ad részben emészthetetlen rostot kell hogy tartalmazzon) mert:

• biztosítja a béltartalom megfelelő sebességű áthaladását a bélcsatornán
• részben energiát ad
• toxinmegkötő (hemicellulóz)
• a cellulózból képződő ecetsav csökkenti a vakbél pH-ját, és ezzel akadályozza a káros baktériumok elszaporodását
• megakadályozza a szőrlabda kialakulását a gyomorban
• telítettségi érzést okoz.

Forrás: Horn P. (szerk.) (2000): Állattenyésztés 3. Sertés, nyúl, prémes állatok, hal. Mezőgazda Kiadó, Budapest.