Mini Kasm�r Kosorr� / Mini Kasm�r L�g�f�l� 

L�g�f�l� fajta hossz� sz�rrel. A sz�re olyan, mint a r�kany�l�. A sz�rzet kb. 4-7 cm hossz� az eg�sz testen, bele�rtve a hasat �s a l�bakat is, csak a fejen �s a f�leken r�vid. Ez a sz�rt�pus – szemben a norm�l sz�rrel – recessz�v �r�kl�d�s�.

A mini kasm�r t�pus�ban a mini kosorr�nak felel meg.

A kasm�r kosorr�t teny�sztik t�rpe v�ltozatban is, ennek t�pusa a t�rpe kosorr� t�pus�nak felel meg, s�lyuk 1,6–2,4 kg k�z�tt van.

A mini kasm�r fiatal �s ritka fajta, de k�l�nlegesen sz�p �s eleg�ns megjelen�se, bar�ts�gos �s boh�k�s term�szete, m�rs�kelt temperamentuma miatt egyre kedveltebb� v�lik a hobbitart�k k�r�ben. Ide�lis kedvenc a k�l�nlegess�geket kedvel� �llatbar�tok sz�m�ra, akiknek van idej�k �s energi�juk a kasm�r sz�r rendszeres �pol�s�ra.

T�rt�net

• Holland – angol-vonal

A mini kasm�r l�g�f�l� Nagy-Britanni�ban egy elismert fajta.
Jane Bramley teny�sztette ki az 1980-as �vekben (t�rpe kasm�r l�g�f�l�b�l �s mini kosorr�b�l), majd 1992-ben mutatt�k be el�sz�r Angli�ban egy ny�lki�ll�t�son.

• NHD-vonal

N�metalf�ldi NHD teny�szetekben jelentek meg mut�ci�k�nt. (Hossz�sz�r� NHD-k.)

Ezek a mini kasm�rok kiz�r�lag tetov�lt Holland L�g�f�l�ekb�l, szigor�an csak az NHD standardj�nak megfelel� �llatokb�l sz�rmaznak, melyeket NHD-vel folyamatosan visszakereszteznek a fajta megszil�rd�t�sa c�lj�b�l.

Mini Kasm�r L�g�f�l� fajta standard

Nagy-Britanni�ban 100 pontos rendszerben b�r�lj�k.

• T�pus �s kond�ci�     30 pont
• Fej, f�lek �s fejtet�   30 pont
• Bunda                       30 pont
• Sz�n                          10 pont

�sszesen                100 pont

T�pus

Vastag, d�s �s t�m�r. A test r�vid �s t�mzsi, j�l izmolt, kis l�that� nyakkal. A nyaksz�rt er�s, a medence �s a mellkas sz�les. A testalkat hengeres, el�l �s h�tul egyenletesen sz�les. Az �sszhat�s t�m�r legyen. A mells� l�bak vastagok, r�videk �s egyenesek. A h�ts� l�bak r�videk, er�sek �s izmosak, p�rhuzamosak a testtel. A farok er�s, egyenes �s vastagon bund�zott.

Fej, f�lek �s fejtet�

Az �llat kis termet�hez k�pest nagy, kifejezett �s sz�les a fej, a pofacsontok j�l fejlettek �s m�lyen a v�llakban �lnek. A fej profilja er�sen g�mb�ly�tett, nagy sz�less�ggel a szemek k�z�tt, telt pof�kkal �s sz�les orral.
A f�lek sz�lesek, vastagok, j�l sz�r�z�ttek �s lekerek�tett v�g�ek. K�zel l�gnak a pofacsonthoz, �s szemb�l n�zve patk� alak� �vet mutatnak. Megfelel� esetben a f�lek belseje egyik sz�gb�l n�zve sem l�tszik. A fejtet� azon r�sze, mely a f�lek t�v�n�l helyezkedik el, legyen kiemelked� az eg�sz koponya fels� r�sz�hez viszony�tva. A n�st�ny feje is mark�ns, de a bak ny�lhoz k�pest van benne valami finoms�g. A f�lek hossza (egyik v�g�t�l a m�sik v�g�ig m�rve) 21-26 cm, ide�lis esetben 23-24 cm.
A szemek felt�n�ek, nagyok �s ragyog�ak.

Bunda

A bunda s�r�, melynek a fels� r�tege (koronasz�r) hosszabb, vastagabb �s f�nyesebb, mint az alatta tal�lhat� pehelysz�r. Kb. 3,81-5,08 cm hossz�, ne legyen gyapjas, matt, illetve filces. A sz�rzet term�szetesen lefel� l�g, rendezetten leoml�.

Sz�n

A fajt�t minden elismert ny�lsz�nben teny�sztik.

S�ly

1150gr – 1650gr-ig. Ide�lis: 1350gr-1550gr k�z�tt.

Hib�k

Feh�r sz�rsz�lak a m�s sz�n� sz�rzetben. Feh�r k�rm�k a sz�nesek helyett. T�l puha, illetve durva sz�rzet.

Kiz�r�s j�r

T�ls�ly�rt, hull�mos sz�rzet�rt, foghib�k�rt, b�rmilyen deformit�s�rt.

Kachichian Zita