A kis fi�k�k csupaszon, csukott szemmel �s f�llel j�nnek a vil�gra. �rdekes m�don sz�jukban m�r sz�let�s�kkor 16 fog van. Naponta egyszer szopnak kb. 2,5-3 percig (az els� 1-2 napban esetleg 4-5 percig). Ez id� alatt veszik fel napi tejsz�ks�glet�ket. (Tests�lyuk kb. 15-20%-�t teszi ki.) Ebb�l is l�that�, hogy a ny�ltej rendk�v�l tartalmas, sokkal t�pl�l�bb, koncentr�ltabb, mint mondjuk a teh�ntej vagy a kutya illetve a cica teje.
A pici nyuszikat bels� "biol�giai �ra" figyelmezteti a szoptat�s v�rhat� id�pontj�ra. Az anya megjelen�se el�tt kitakarj�k magukat. A mama �rkez�s�t nagy izgatotts�ggal fogadj�k �s magas, csipog�shoz hasonl�t� hangot adnak. Nagy t�leked�ssel pr�b�lj�k a ciciket el�rni. A csecsbimb�t szag (az anyatejben termel�d� feromon) alapj�n tal�lj�k meg. A szoptat�s alatt t�bbsz�r, �gy 15-20 m�sodpercenk�nt cicit v�ltanak, ez teszi lehet�v�, hogy egy anya t�bb fi�k�t is felneveljen, mint ah�ny cicije van. A szoptat�st az anya hirtelen fejezi be, leugrik a f�szekr�l, a picik pedig magukra h�zz�k a sz�rtakar�t.

A csupaszon vil�graj�tt szop�snyulak h�m�rs�kletig�nye sokkal magasabb, mint a n�vend�k vagy a kifejlett nyuszik�. Nincs h�szigetel� sz�rtakar�juk, a kis t�meghez viszony�tva nagy a testfel�let�k. Az �jsz�l�tt nyulak sz�m�ra a 35�C tekinthet� optim�lisnak. A f�szek �s a sz�rtakar� biztos�tja sz�mukra a v�delmet.
Az �jsz�l�tt �s a szop�s nyulak h�termel�s�ben fontos szerepet t�lt be a nyak �s a lapock�k k�z�tti t�j�kon tal�lhat� barna zs�rsz�vet. Kiz�r�lagos feladata a h�termel�s, �hez�s alkalm�val sem szolg�l energiaforr�sul az �letfolyamatok fenntart�s�hoz. (A h�termel�s energiaforr�s�t a barna zs�rsz�vetben l�v� trigliceridekben t�rolt zs�rsavak k�pezik.)

Az els� h�t v�g�re nagy fejl�d�sen mennek kereszt�l, besz�r�s�dnek �s nagyj�b�l tudhat�, hogy milyen sz�n�ek lesznek. Szinte az eg�sz napot alv�ssal t�ltik, cseppet sem "nyuszis p�zban" egym�son hever�sznek, t�m�r�lnek. :)

Forr�s: Horn P. (szerk.) (2000): �llatteny�szt�s 3. Sert�s, ny�l, pr�mes �llatok, hal. Mez�gazda Kiad�, Budapest.